Sikerkereső

Ez volt az egyik legszebb mondat a múlt heti vitorlástúránkon. A túra résztvevőinek (6 hajót töltöttünk meg összesen) nagy része a BME MBA képzésén végzett, összeszokott, fantasztikus társaság. A mondat "dekódolva": Havária a hajónk neve volt, a Regatta magának a túrának (egy kisebb versenynek) a neve, a "jelentünk" a rádiót takarja, amin keresztül a kapcsolattartás történt, a célbefutó pedig az előre kijelölt célvonalon áthaladást.

A túra Szardínia és Korzika között történt.

A mondat szépsége a szakszövegen túl az volt, hogy a legviharosabb nap lezárásaképpen hangzott el a korzikai Proprianoból Santa Teresa felé vezető "úton". :-) Ezen a szakaszon sikerült megismerkednem a tengeri betegséggel (hányni csak a fedélzeten hason fekve, a hajóból kifelé, ahogy sikerül... Ketten fogták a lábamat, és nem tudom hányan töltögették a vizespalackokat a hátam mögött, ami ugye a kézmosáshoz és az egyéb öblítésekhez kellett... Aranyköpések a nehéz időkből: a kapitánytól: "ne a vizet nézd, úgy rosszabb!" - "hát mit, hason fekve a padlón, a fejem kilógva a hajóból?", valamint dicséretként: " a víz-support folyamatos!") Ezután elég rosszul voltam, így lementem a nappaliba (ott csak csukott szemmel és fekve célszerű tartózkodni), és lényegében elaludtam. A hajó így szépen elringatott.

Arra ébredtem, hogy a kajütablakokon dől be a víz. Próbáltam őket becsukni, de nem jártam sikerrel, és mivel nem jött olyan sok víz, visszafeküdtem. Egyszer sikerült beesnem az asztal alá, ami a kanapé mellett volt, meg is ütöttem az arccsontomat. Itt már gyanakodtam, hogy talán valami baj van, de a többiek kint csendben voltak, és gondoltam, ha igazi baj lenne, sikítoznának legalább... Tévedtem. Elég szép helyzetet éltek át, 44 csomós széllel, masszívan dőlő hajókkal... Majd vége lett, és a "másodpilóta" szájból elhangzott a fenti búvös mondat. Azt mondják, jó, hogy átaludtam az egészet...

Mert féltem ám! A víziszony még megvan, bár jelentősen enyhült, M-nek, és az úszóleckéknek köszönhetően (folytatom ám még, és tudósítok is róla!). Megdicsértek a bátorságomért, hogy ennek ellenére részt vettem a túrán.

Nagyszerű és gyönyörű helyeket láttunk, és fantasztikus volt ez a hét, és bár durván hangzik, de a fentiek voltak az egészben a desszert... . Mindenkinek hasonlóan szép nyaralást kívánok!

ui: tudjátok, mi a tengeribetegség kialakulásának oka? Az agyad és az egyensúlyi szerved között "elvész" a kapcsolat. Az agyadnak ugyanis kell egy biztos pont, hogy tudja, hova viszonyítsa a helyzetedet. Ez a hajón a horizont. Enyhül a szédülés és émelygés, ha a partot nézed, és ezért kell csukott szemmel lemenni a kabinba, ha szükséges, mert ott hiányzik a biztos pont (nem látod a horizontot és minden mozog), így sokkal rosszabbul leszel.