Kicsit furdal a lelkiismeretem, hogy ezt a blogot elvileg olyan gondolatok megvitatására szánom, ami az üzleti életünkkel kapcsolatos, ésmégis úgy tűnik, mintha nem azt tenném.
Valahogy nem jönnek a világmegváltó (száraz) gondolatok arról, hogy mi tesz egy vállalkozást sikeressé, hova menjünk, mit csináljunk... Persze tudnék írni célkitűzésekről, projektmenedzsmentről, teljesítményértékelésről - amúgy valószínűleg fogok is -, stratégiáról és pénzcsinálásról, de a legfontosabb ezek mögött az ember - és az írásaim többsége erről szól.
Közhely, hogy a teljesítményünket a lelkiállapotunk jelentősen befolyásolja.
Az életöröm mindennek a kulcsa. Ha örömmel teszünk valamit, ha tudunk rácsodálkozni apró szépségekre, ha nyitott szemmel járunk a világban, már sikeresek vagyunk. Nincs különbség a magán és az üzleti életünk között.
(Pfűűű, miért érzem úgy, hogy beszélek, de nem mondok semmit? :-)) )
Összefoglalom a mai mondandómat egy rövid történettel:
Ma egy nagyobb projektbe fogtunk egy nagyon kedves hölggyel, miután több órán keresztül hallgattunk szívszorító emberi, valóságos, igazi történeteket a munka (hivatás - de nagy szó!) szeretetével kapcsolatosan. Utána beszélgettünk erről, a kivitelezés módjairól, az elkövetkezendő teendőkről, és azt mondtam neki: "Csak olyat csinálj, amit pénzben mérhető fizetség nélkül is csinálnál." Persze ne legyünk álszentek: remélhetőleg pénzünk is lesz belőle, de a fő hajtóerőnk nem lehet a pénz - mert úgy eladjuk magunkat. Végezd örömmel, játékosan, szívvel és nem marad el a siker.
Tetszett neki.
ui: lehet persze csak a pénzzel is foglalkozni, de akkor tudni kell a pénzzel játszani, uralni őt, nem pedig az uralma alá kerülni.
Nincs különbség
2008.01.15. 22:05 Tímea
3 komment
Címkék: üzlet siker pénz hivatás
A bejegyzés trackback címe:
https://leirom.blog.hu/api/trackback/id/tr41299020
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Etain · http://www.etain.blog.hu 2008.01.16. 21:35:11
Szuggesztív gondolatok. Mostanában én is gyakran töprengek pénzről, munkáról, hivatásról, és most először érzem azt, van elég bátorságom ahhoz, hogy végre másképp döntsek, mint ahogyan a családom elvárná tőlem. Nehéz lesz az út, amin most elindulok, kicsit szorongok is, hogy esetleg nagyot hibázok (ahogy azt az egyik felmenőm sugallja), de ha a gyávaságom ill. az örökös megfelelnivágyásom miatt nem veszem végre a kezembe a saját életemet, félő, hogy a mese végén azt kell majd megkérdeznem magamtól: "Mi lett volna, ha......?"
Tímea 2008.01.16. 22:26:38
Nagyon jó irányba haladsz, ehhez nincs is mit hozzátennem. Ne felejtsd el, a kudarctól mindenki fél. Az egyetemről az egyik mondat, amit sosem felejtek el, ez volt: "A kockázatot nem kiküszöbölni kell, hanem megtanulni vele együttélni." A saját lábadra állni sosem könnyű, de önmagában rejlik a gyümölcse. Ja, és károgók is mindig lesznek. :-) Ha kell, segítek, szólj. :-)
Etain · http://www.etain.blog.hu 2008.01.17. 00:38:05
Köszönöm szépen a biztatást - sokat jelent. (Ez itt a rózsaszín oldalról ismert bólogatós szmájli helye)
Utolsó kommentek