Ma újabb úszóedzésen voltam.
A hideg vízű 1.5 m-es medencébe alig mertem belemenni, és megint nagyon nehéz volt.
Visszamentünk a meleg 80 cm-esbe, ott újra problémamentes volt a dolog. M-nek volt egy brilliáns ötlete: próbáljam fel az úszószemüvegét, és menjek azzal. Hát ez fenomenális volt! Rájöttem, hogy a félelmeim egy jelentős részét az okozza, hogy csukott szemmel nagyon erősen kell bíznom a vízben, hiszen nem látok semmit. Nekem azért elég erős a kontrolligényem, így eléggé kiszolgáltatottnak éreztem magam. Sosem próbáltam még kinyitni a szemem a vízben.
Szemüveggel viszont, nyitott szemmel, nagyságrendekkel könnyebb volt. Ki sem akartam jönni a vízből, végre én is egy picit delfin voltam. Csak a víz alatt voltam, amíg bírtam levegővel, és gyönyörködtem. Tényleg. Gyönyörű a vízfelszín alulról! Így lebegni és siklani is tudtam, és a kismedencét végigúsztam (víz alatt) többször is. A másfél méteresben is megpróbáltuk utána, ott is bementem a víz alá, de ott úszni nem mertem - addigra már sokan voltak és zavartuk egymást.
Még egy eredmény: a kétméteres medencébe is belementem, teljesen a víz alá. Igazuk volt a tapasztaltaknak, nagyon nehéz teljesen lemenni a medence aljára.
Még a ritmusos levegővétel nem megy. Gyakorolnom kell, a gyakorlással enyhül. A félelmem jelentősen csökkent, a kisvízben már nincs meg egyáltalán.
Vettem úszószemüveget. Ez egy zseniális találmány.
Utolsó kommentek