Ez a Bodies kiállítás egyik jelszava. Ma megnéztem.
(Persze szerintem itt nem a fizikai látásra gondolnak, szerintem. A tudáshoz az kell, hogy lásd, hogy tisztán lásd, hogy értsd a dolgokat. Tapasztalatokban is. Igazából én sosem a képzettségről, a rengeteg papírról álmodtam, amikor iskolába jártam. Hanem a bölcsességről, amit a racionálisan megérlelt tapasztalat ad. Szerintem jó úton vagyok efelé.)
Féltem tőle. Viszont van egy érdekes tulajdonságom, egy speciális fajtája a kíváncsiságnak. Képes vagyok annyira kíváncsi lenni, ami legyőzi a félelmeimet. Ezzel tologatom a határaimat, és mindig, de mindig gazdagabb leszek tőle. Most is ez történt.
A Bodies egy tipikusan amerikai kiállítás, egyszerűsít, érthetővé tesz. És tele van showelemekkel. Lézerrel rajzolt ábrák a falon, eredetnyilatkozat a testekről, túlmagyarázott - néha, de nagyon összeszedett.
Mindig érdekelt az is, hogy hogyan lehet megszokni a szétdarabolt emberi testek látványát. Egy orvostanhallgató ismerősöm erről sokat mesélt - az első meséi alkalmával erősen gondolkodott bennem a kakaó, hogy akarja-e még egyszer látni a világot... De ott is erősebb volt a kíváncsiságom, és hallgattam. Ő azt is elmesélte a kérdésemre - az orvostanhallgatók mennyire ájuldoznak a bonctermekben - hogy nem olyan veszélyes a dolog. Adaptálódnak. Először csontokat néznek, aztán mennek mélyebbre.
Itt is ilyen érzésem volt. Először pici csontokkal kezdődik a kiállítás, majd jönnek a testek itt-ott kipreparálva. Az elsőnél elszédültem picit, de gondoltam, egészen természetesnek fog tűnni, ha itt összeesek... De - mivel messzemenően érdekes volt - adaptálódtam gyorsan. :-)
Lehetetlen elmondani, milyen volt. Érdekes, lenyűgöző. Szép is. Főleg a kipreparált-megfestett érrendszer - olyanok, mint gyönyörű piros fürdőpamacsok.
Inkább néhány tényt hadd idézzek nektek kedvcsinálóul, a teljesség igénye nélkül, amit itt tanultam-hallottam.
- fél kiló testsúlyvesztéshez 3500 kcal-val több energia elégetésére van szükség, mint a testünk napi energiaigénye - ami kb napi 2500 kcal. Összehasonlításként: egy óra rövidtávú futás 500 kcal-t éget el. Tehát ahhoz, hogy heti fél kilót fogyj, 7 óra futás kell egy héten. Ugyanez (3500 kcal) kell fél kiló hízáshoz.
- a depressziónak három oka lehet: genetikai, agyi kémiai, és gondolkodásmódbeli eltérések. Azaz: a hajlamot örökölhetjük, lehetnek kémiai eltéréseink (kétség esetén érdemes megnézetni), de a gondolkodásmódunk pozitívra hangolásával sokat tehetünk a lelki egészségünkért. (A következtetés már az enyém.)
- A pici baba sejtjeinek egy része még évtizedekig is megmaradhat az anya testében a szülés után, és segítheti betegségek legyőzésében, és egyebekben. A szülés tehát fiatalít. :-)
- Az ondóban van fruktóz is. Azaz gyümölcscukor. Azaz édes, de rossz az, aki rosszra gondol... :-)
- tévedésnek bizonyult, hogy az ásítás az agyi oxigénhiányát jelenti. A tudósok még mindig nem tudják, mitől ásítunk. :-)
- Az agyunk a "használd vagy elveszted" módszer szerint működik - ha nem használod, kopik, romlik. Mint például, ha nem tartod az ízületeidet rugalmasan, akkor elveszted azt a képességedet, amivel tinikordoban meg tudtad csinálni a spárgát. Tehát: tanulj, kíváncsiskodj, gondolkodj. Használd az agyad, és az öregkori elmebeli leépülés esélyét csökkented.
- eddig négyféle ízt ismertünk: édes, sós, keserű, savanyú. Állítólag mintha lenne egy ötödik is, az umami (csak angolul, bocs), monosodium-glutamát tartalmú ételeket erősebbnek érzünk. Japánok fedezték fel, ázsiai ételekben található leginkább. Van a szójaolajban, halolajban, az olasz parmezán sajtban és egy "anchovi" nevű kicsi tengeri halban, amit nem tudtam magyarra fordítani. :-)
- a "szívhang", azaz a szívdobbanásunk hangja nem az összehúzódások hangja, hanem a szívbillentyűk záródásáé.
(Bocs, ha tévedek az adatokban, szívesen veszem a kijavítást, mert egyetlen forrásom a kiállítás volt. De ott ezek így szerepeltek. Pár anatómiaprofesszor segíti őket, így nem kételkedem a tartalomban, de ha megcáfoljátok, hát tegyétek, nyitottan fogadom a visszajelzéseket.:-) )
Nem, nem volt büdös a teremben, a testeket egy speciális módszerrel tartósították, semmi szaguk nincs. Sőt: én nem is éreztem úgy (gondolom, a helyzet újdonsága miatt is), hogy emberi testeket nézek. Teljesen műanyag hatásuk van, bár színesek, pirosak-rózsaszínek, ahol kell, szőrösek, és szempillájuk, körmük is van. Nem, nem szabad megtapogatni őket, bár nem is volt ilyen vágyam.
Kár, hogy nem lehetett fotózni.
Utolsó kommentek