Az utolsó vizsgámra készülök épp, és eközbeni nyugalmamban durva ordítozás zavart meg. A szembeni házban üvölt egy férfi durvákat a párjának. Lehet hallani az utca túloldaláról is, a négysávos úton át, villamosforgalom mellett. Sőt, azt is hallani, ahogy erősödik a feszültség, ahogy a nő sikítozik, rendőrért kiált.

Gondolkodtam már, mit lehetne tenni. Mindenképp a rendőrséget hívni, de sajnos csak hallom a dolgot, de nem látom, azt sem, hogy pontosan melyik lakásból jön a durva zaj. Drukkoltam, hogy valamelyik ottani lakó kihívja a rendőrséget, és elvigyék a dulakodót. Meg is történt ez ma.

Annyira rossz lehet, amikor az ellenség "házon belül" van, amikor otthon sem találsz nyugalmat, sőt, otthon is veszélyben, életveszélyben vagy. Kiszolgáltatottan, rettegve. Az ilyen kapcsolat tönkreteszi az életedet, megmérgezi (sokszor végzetesen) az önbizalmadat (elhiszed, hogy nem lehet másképp), és a hatásaitól is nagyon nehéz szabadulni, sokszor évek kellenek hozzá. (Érdekes kérdés, hogy miért tűri a megaláztatást a partner, az esetek 90%-ában a nő. Ha bővebben érdekel a téma, itt letöltheted az erről szóló professzionális anyagot. Arra is választ ad, hogy mit tehetsz, ha tudomásodra jut ilyesmi. Az érintettség döbbenetes amúgy: sokkal több családot érint a probléma - társadalmi és szociális, egzisztenciális helyzettől függetlenül - mint amit gondolnánk.)

Magyarországon tudtommal egy szervezet foglalkozik nagyon aktívan és hatásosan a családon belüli erőszak kérdésével, ez a Nane. A családon belüli erőszak Btk-ba felvétele büntetési tényezőként is nagyban köthető az ő nevükhöz. Érdemes olvasgatni az anyagaikat, és ha lehetséges, támogatni őket. (Pályakezdő koromban én is elvégeztem a telefonos lelkisegély-nyújtó tanfolyamukat, amelynek egyes részeit még ma is alkalmazom a munkámban.)

Döbbenetes amúgy a hatóságok hozzáállása is a kérdéshez, a legutóbbi - véleményem szerint felháborító - döntés az volt, hogy visszadobták a távoltartási törvényt, amely bizonyos esetekben az agresszort elkülönítené a családjától. A fent említett kiadványban találsz tanácsokat arra az esetre is, hogy mit tehetsz, ha a rendőrség nem megfelelően reagál a helyzetre.

Jó megoldásnak tartom azt is, amit Amerikában kezdtek a kérdéssel: tanítják az agresszió-kontrollt. Ezt Quit programnak nevezték el, és távoltartási határozattal "rendelkező" embereket tanítanak az érzelmeikkel való megfelelő bánásmódra. (Létezik erről egy film is: a Féktelenül , érdemes megnézni.)

Amire viszont ezen felül is felhívnám a figyelmedet:

1. Az agresszió nem megoldás, értelmes, intelligens és igényes emberek között ez vérciki. Ha az agressziót a mindennapokban problémamegoldásra használod, nem tartozol egyik előbb említett kategóriába sem, sőt, véleményem szerint mentálisan nem vagy egészséges. Ebben az esetben kérj terápiás segítséget.

2. Ha ilyet látsz, ne menj el mellette tétlenül. Hívd a rendőrséget, mert életek múlhatnak ezen.

3. Ha ismersz olyan embert, aki családon belüli erőszak áldozata, próbáld meg segítséghez juttatni. Nehéz lesz, de ha lehet, légy kitartó.

Te is felelős vagy azért, amilyen a világ körülötted.