Sikerkereső

Mondta az egyik aranyhal a másiknak az akváriumban. :-)

Jaj, mostanában nagyon sokat nevetek. (Ennek gondolom egyik oka a vígjátékdömping, amiben most részem van, de soha rosszabbat...)

A legutóbb a póló-, és hűtőmágnesfeliratok voltak a nevetésem tárgyai. Elképesztően találóak. Az aranyhalas is az egyik volt közülük, de most idézek még párat.

"Azért szereted a kutyádat, mert olyannak lát téged, amilyennek te szeretnéd látni magadat."

"Istenem, add, hogy akkora halat fogjak, hogy ne kelljen hazudnom!"

"Egy darab idegszálam maradt, és te azon táncolsz." (Illusztráció: egy nagyon morcos tekintetű bagoly.)

"Egyetlen hibád, hogy tökéletes vagy!"

"Ha félsz a sötétben, gondolj arra, hogy nem vagy egyedül!"

"Ne vigyél kísértésbe - magamtól is odatalálok."

"Vigyáznom kell magamra, mert belőlem csak egy van - mások többen vannak, őket könnyebb pótolni."

"Szerintem minden ember értelmes, aki egyetért velem!" (Víí, azt hiszem, ezen kell dolgoznom egy cseppet... :-) )

Ez zseniális: "Csak az normális, akit nem ismersz eléggé!"

"A stressz az, amikor üvöltve ébredsz, és rájössz, hogy nem is aludtál!"

"Istenem, ha nem lehetek vékony, add, hogy a barátaim gömbölyödjenek!"

"A Biblia megtanít, hogy szeresd felebarátodat. A Káma-Szútra elmondja, hogyan."

"Kedves Télapó! MINDET akarom!"

"Ha a fekete doboz törhetetlen anyagból van, miért nem csinálják abból az egész repülőt?"

A végére a szerintem legjobb, mindenfajta diszkriminációs utalás nélkül:

"A nők a felsőbbrendűek. Okos férfit láttam már buta nővel, de okos nőt buta férfival még sosem."

A nevetés az élet egyik értelme. :-)

Az elfoglaltságon, kötelességeinken, a hobbinkra fordított időmennyiségen gondolkodtam legutóbb.

Erről eszembe jutott egy emlék a gyerekkoromból: valahol (tévében, vagy élőben, már nem tudom) láttam egy cirkuszi műsort, ahol a bohóc tányérokat pörgetett pálcákon, egyre többet egyszerre. Mindig aggódtam, hogy melyik esik le. Sosem esett le egyik sem, de szegény bohóc nagyon sokat szaladgált.

Elfoglalt korszakomban ez a jelenet a bohócról sokszor felötlik bennem. Pörögnek a tányérok az életemben, és ide-oda kell rohangálni, hogy egyik se essen le. Beosztom, éppen melyikhez szaladok a család, barátok, hobbi, és munka közt. Hogy mi mire kell, azt ugye nem kell elmagyarázni? :-) Ha bármelyiket feláldozod, igen kemény az ára annak...

Szerintetek vicces volt az a jelenet? Én mindig sajnáltam a bohócot...

ui: tudtátok, hogy a bohócok is coachok? Régen a királyok mellett az udvari bolondok voltak hivatottak "tükröt tartani". A császárok mellett pedig volt egy külön ember arra, hogy sugdossa a császár fülébe, hogy "Császár, te is csak egy ember vagy!" :-) Meg kell néznem újra egy cirkuszi bohóc-előadást. Lehet, hogy tanítanak ők több bölcsességre is...

Rádöbbentem, én a vízben mindig úgy éreztem magam, hogy le akar engem valami (pl a víz ereje) győzni, aminél nekem kell erősebbnek lennem, különben meghalok. Ma rájöttem, hogy nincs mumus. Nem kell legyőznöm semmit, mert a víz sem akar engem legyőzni. Ő ezzel az egész félelmemmel nem törődik.

Volt egyszer egy szerelmem, Z. Lassan tíz éve már. Ajánlott nekem egy novellát elolvasásra, Dino Buzzati: A Colombre címűt.

Ez a colombre egy nagy cet, különlegessége, hogy csak az a halász láthatja, aki az áldozata lesz majd.

Egyszer egy kisfiú (a novella főhőse) kimegy az apjával a tengerre, és meglátja ezt a halat. Ő is, és mindenki más is körülötte megijed. Nem engedik többet a tengerre. Felnőttkorában - mivel ennek ellenére nagyon szereti a vizet -, a parton keres állást magának. Többször is vágyakozva kinéz a tengerre, és mindig látja ott a cetet, így nem megy a vízre.

Majd megöregszik. Öreg korában egy csónakkal kimegy a tengerre, hogy megkeresi a cetet, és feláldozza magát neki. Megtalálja, és elkezdenek beszélgetni. A cet azt mondja neki: "egész életedben előlem futottál, pedig hoztam neked valamit." Majd kitátja a száját, amiben egy gyöngy van, ami a régi kisfiúé, most pedig már a nyolcvanéves meglett férfié.  Ekkor a főhős rádöbben, mennyire félreértette az életet...

A csontvázát sokkal később megtalálják a csónakban, egy kődarabbal a kezében.

A gyöngy csak az övé volt - de ezt már én tettem hozzá...

Hála a jósorsomnak és az eddigi munkámnak, nemzetközi karrier előtt állok.

Na de az ehhez kapcsolódó nyomtatványkitöltögetés - idegtépő. Ma egész nap ezzel szöszöltem. Az emberek, akik segítettel, hol szabadságon, hol vizsgaidőszakban, itt-ott-amott szerte az országban... Én pedig annyira nem szeretek ilyeneket kérni.

De sokat segítettek ma, ezúton is köszönet nekik. Remélem, sikeres is lesz a dolog, amiért ennyit küzdöttünk, oda és vissza egyaránt. :-)

ui: jah, a türelem, mint címszó még nem szerepelt. Erről is fogok írni egyszer. :-)

Ma újabb úszóedzésen voltam.

A hideg vízű 1.5 m-es medencébe alig mertem belemenni, és megint nagyon nehéz volt.

Visszamentünk a meleg 80 cm-esbe, ott újra problémamentes volt a dolog. M-nek volt egy brilliáns ötlete: próbáljam fel az úszószemüvegét, és menjek azzal. Hát ez fenomenális volt! Rájöttem, hogy a félelmeim egy jelentős részét az okozza, hogy csukott szemmel nagyon erősen kell bíznom a vízben, hiszen nem látok semmit. Nekem azért elég erős a kontrolligényem, így eléggé kiszolgáltatottnak éreztem magam. Sosem próbáltam még kinyitni a szemem a vízben.

Szemüveggel viszont, nyitott szemmel, nagyságrendekkel könnyebb volt. Ki sem akartam jönni a vízből, végre én is egy picit delfin voltam. Csak a víz alatt voltam, amíg bírtam levegővel, és gyönyörködtem. Tényleg. Gyönyörű a vízfelszín alulról! Így lebegni és siklani is tudtam, és a kismedencét végigúsztam (víz alatt) többször is. A másfél méteresben is megpróbáltuk utána, ott is bementem a víz alá, de ott úszni nem mertem - addigra már sokan voltak és zavartuk egymást.

Még egy eredmény: a kétméteres medencébe is belementem, teljesen a víz alá. Igazuk volt a tapasztaltaknak, nagyon nehéz teljesen lemenni a medence aljára.

Még a ritmusos levegővétel nem megy. Gyakorolnom kell, a gyakorlással enyhül. A félelmem jelentősen csökkent, a kisvízben már nincs meg egyáltalán.

Vettem úszószemüveget. Ez egy zseniális találmány.